Magyarország
a II. Világháborúban
- Imrédy-kormány.
- Revíziós
törekvés a külpolitika
meghatározó irányvonala.
- 1938-tól a közelgő
háborús konfliktus
lehetőségével számolva a
kormány minden eddiginél nagyobb
hadseregfejlesztésbe kezd (győri program).
- 1938. aug. Magyarország elutasítja a
Szlovákia elleni katonai támadást,
Hitler ezért ekkor csak a Szudétaföldet
csatolja a birodalomhoz (müncheni egyezmény).
- 1938. okt., magyar-szlovák
tárgyalások a
határrendezésről kudarcba fulladnak
(ezért nagyhatalmi döntés
követi a müncheni szerződés
értelmében).
- 1938. nov. 2. 1. bécsi
döntés (Csallóköz, Kassa,
Ungvár, Munkács és
környéke Magyarországhoz
csatolása kb. 80%-a magyar nemzetiségű a
lakosságnak), nyilvánvalóvá
válik, hogy további
revízióhoz a német
segítség szükséges.
- Volksbund szervezetek működési
engedélyt kapnak, csatlakozási óhaj
Antikomintern Paktumhoz.
- Teleki-kormány (1939.
márc.-tól) külpolitikai cél:
Magyarország távoltartása a
háborútól,
revíziós törekvések
kiteljesítése.
- 1939. márc. 15-18.
Kárpátalja elfoglalása (itt
élők nagyrész rutén és
szlovák nemzetiségűek), stratégiailag
fontos: közvetlen határ Lengyelországgal.
- Teleki nem támogatja a lengyelek elleni
német támadást,
Lengyelország veresége után megnyitja
a magyar határt a lengyel menekültek előtt.
- Hitler Romániával kapcsolatos
álláspontjának
megváltozása után lehetőség
nyílik Erdély
megszerzésére, tárgyalások
megszakadása után ismét
nemzetközi (olasz-német) döntés.
- 1940. aug. 30. 2. bécsi
döntés (Székelyföld
és É-Erdély visszacsatolása
52 % magyar, 38% román, 10% német
nemzetiségű).
- USA és Anglia megkérdőjelezi 2.
bécsi döntés
jogosságát.
- Németországnak hatalmas
engedmények: III.
zsidótörvény, növelik az
élelmiszerexportot, német csapatok
átvonulása, Szálasi
szabadlábra helyezése.
- 1940. nov. 20. Csatlakozás a
háromhatalmi egyezményhez
(semlegességi politika vége).
- 1940. dec. 12. Magyar-jugoszláv
"örökbarátsági
szerződés" aláírása.
- 1941. márc. németellenes
jugoszláv politikai fordulat miatt Hitler
elhatározza lerohanását (olasz,
magyar, bolgár segítségre
számít).
- 1941. ápr. 3. Teleki Pál
öngyilkossága.
- 1941. ápr. 11. Magyar
támadás Jugoszlávia ellen, gyors
győzelem után Magyarország megkapja
Bácskát, baranyai
háromszöget, Muraközt (39% magyar,
19% német, 16% szerb nemzetiségű).
- Magyarország ezzel ismét
soknemzetiségű országgá
vált, gazdasági gyarapodás nem
ált arányban a területivel.
- Jugoszlávia elleni
támadás még nem jelentette a
világháborúba
kapcsolódást (Nagyhatalmak nem üzentek
ekkor még hadat).
- A magyar politikai élet
véleménye megoszlik a Szovjetunió
elleni támadásba való
bekapcsolódásról (németek
sem kérik a magyar részvételt).
- Kassa 1941. jún. 26-i szovjet (?)
bombázása (később kiderült
provokáció volt) magával vonja a
Magyarország hadba lépését
a Szovjetunió ellen.
- 1941. dec. 7-én (hosszas
várakozás után,
számítva a magyar csapatkivonásokra)
érkezik meg az angol hadüzenet.
- 1941. dec. 12. Magyarország
kezdeményezi a hadüzenetet USA-ellen.
- 1941. III. zsidótörvény
bevezetése (zsidók és nem
zsidók közötti
házasság és nemi kapcsolat tilos,
fajgyalázásnak minősül), 1942. IV.
zsidótörvény megtiltja a
zsidóknak a
földvásárlást, és
a meglévők eladására kötelezi
őket, munkaszolgálat bevezetése a
zsidóknak (nem kaphatnak fegyvert, így
védekezni sem tudnak támadás
esetén).
- 1942. márc.
Kállay-kormány.
- 1942. jan. Magyarország a németek
megsegítésére 200 000 fős hadsereget
(2. Magyar hadsereg) küld a keleti frontra (magyar hadsereg
felszereltsége katasztrofálisan rossz).
- 1943. jan. szovjet támadás
katasztrofális vereséget mér
Voronyezsnél (Don mente) a 2. magyar hadseregre.
- A lakosság hangulatát a
gazdasági helyzet romlása is
befolyásolta a háború ellen
(élelmiszer- jegyrendszer bevezetése,
infláció a mezőgazdasági
termékek és az ipari termelés nagy
része Németországba
vándorol).
- 1943. Kállay előzetes fegyverszüneti
tárgyalásba kezd az angol-amerikai
diplomatákkal (szövetséges
feltételek: szövetségesek
megjelenése után
Németország ellen fordul, addig is
csökkenteni kell a Németországnak
nyújtott segítséget, magyar
feltételek: a revízió során
megszerzett területeket nem adja vissza) a
franciaországi partraszállási terv
miatt meghiúsul, magyar kormányzati
körök szovjetellenessége miatt
Sztálinnal nem hajlandók tárgyalni.
- 1944. márc. 18. Hitler-Horthy
találkozó Klessheimben (Horthy csak hosszas
tárgyalások után hajlandó
beleegyezni Magyarország
megszállásába.)
- 1944. márc. 19.
Sztójay-kormány kinevezése,
szélsőjobboldal bekerülése a
kormányba, országot
lényegében Veesenmayer a német
teljhatalmú biztos vezeti.
- Intézkedések:
felszólítottak minden baloldali,
polgári és ellenzéki
pártot, államapparátusban
és a hadseregben személycserék,
újságok betiltása,
könyvégetés, nyersanyagok és
élelmiszerek ellenszolgáltatás
nélküli Németországba
szállítása, újabb
hadosztályokat küldenek a frontra,
számos zsidóellenes
intézkedés (sárga csillag
viselése, földtulajdon megtiltása,
deportálások megindulása, ezeknek
Horthy júliusi erélyes
fellépése vetett véget).
- Válaszul a megszállásra
angol-amerikai bombázás indul
Magyarország ellen.
- 1944. aug. 23. Romániai fordulat
után kormányváltás
Magyarországon: Lakatos Géza
miniszterelnök vezetésével
(enyhítik zsidóellenes
intézkedéseket, politikai foglyok szabadon
engedése, de a fegyverszüneti
tárgyalásokat halogatják).
- 1944. okt. 11. Moszkvában Faragho
Gábor aláírja a
fegyverszüneti egyezményt (Magyarország
kiüríti a megszerzett területeket,
beszünteti a szovjet csapatok elleni hadműveleteket, hadat
üzen Németországnak).
- Szovjet csapatok már magyar területen
harcolnak (Szeged elfoglalása, Tiszán
átkelés, Debrecen mellett a
háború egyik legnagyobb
tankcsatáját vívják).
- Horthy nem készíti kellően elő a
kiugrási kísérletet, nem
tájékoztatja kellően a hadsereget és a
közvéleményt.
- 1944. Horthy okt. 15-i
rádióbeszéde a
kiugrásról (fia
elrablásával zsarolva németek
visszavonatják a kiugrási
kísérletet, hadsereget nem
tájékoztatják az
átállásról).
- 1944. márc. 16.
Szálasi-kormány megalakulása, Horthy
lemondása (Szálasit a megüresedett
kormányfői posztra "nemzetvezetői" címmel nevezik
ki).
- Intézkedések: totális
mozgósítás, újabb
élelmiszer szállítmányok
indulnak Berlinbe, csökkentik a fejadagokat,
zsidóság újabb szisztematikus
megsemmisítési kísérlete,
terror tombolása.
- 1944. karácsonyára
bezárul az ostromgyűrű Budapest körül,
Szálasiék a Dunántúlra
menekülnek.
- Egyházi vezetők kérése
ellenére Szálasi nem adja át
Budapestet harc nélkül (hatalmas
véráldozat a főváros ostroma
és felszabadítása).
- 1945. febr. 13. szabadul fel Budapest.
- 1945. márc. összeomlik a
németek utolsó nagyobb
dunántúli offenzívája.
- 1945. áprilisára felszabadul
egész Magyarország.
- Szálasi és sok polgári
személy, akik a szovjet hadseregtől rettegett, elhagyja
Magyarországot.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
